Ítélkezésünk természetéből fakadóan úgy helyeslünk valamit, hogy az igazság látszatára törekszünk, mégis sok esetben – nevezetesen azokban, amelyekben a felismert igazság nem egészen nyilvánvaló – helyeslésünk inkább abba az irányba hajlik, ahová az akarat súlya húzza.